Óriási áttörés: titkos tárgyalás után évtizedes ügy végére tehet pontot Magyarország és Szlovákia

Négy kiemelten fontos pontban is megállapodás közelében van Magyarország és Szlovákia az immár közel ötven éve húzódó Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyében. A hónapok óta tartó tárgyalásokról Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Czepek Gábor miniszterhelyettes, a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos számolt be a sajtónak Nagymaroson. Azért ezt a települést választották, mert a legfontosabb eredménye a várható megállapodásoknak ide szól: azaz nem kapnak duzzasztógátat a helyiek a Dunakanyarba.

Lantos Csaba tárcavezető és helyettese, Czepek Gábor pénteken 31 szigetközi polgármesterrel találkozott, kijelentette: megállapodás közelében van Magyarország Szlovákiával. A Bős-Nagymarosi beruházásról még 1977-ben kötött Magyarország Csehszlovákiával. Akkor elkezdődtek az építkezések, 1984-ben viszont megalakult a Duna Kör, ami a rendszerváltás szellemi előkészítője volt, 1988-ban már számos megmozdulást, tüntetést szerveztek. 

1989-ben aztán a Németh Miklós vezette kormány felfüggesztette a beruházást, amire válaszul 1992-ben Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát, ami miatt Magyarország nemzetközi bírósághoz fordult. A hágai bíróság 1997-ben mondta ki, hogy Magyarország jogot sért azzal, hogy nem építi meg az erőművet, Szlovákia pedig azért, mert elterelte a folyót. Így mindkét fél felelős lett, a megoldást pedig együtt kellett volna kitalálni.

– emlékeztetett a miniszter.

Hozzátette: a két kormányfő – Orbán Viktor és Robert Fico – között kialakult személyes jó viszony is segített abban, hogy úgy tudtak leülni a felek, hogy legyen esély a megállapodásra. A rendszerváltás óta ugyanis mindössze egyetlen sikeres vizes megállapodás volt, még 1995-ben, a vízmegosztásról.

„Ez azóta is él, Szlovákia vállalta, hogy visszaengednek vizet az Öreg-Dunába, mi pedig megépítettük a fenékküszöböt, ezzel együttesen azt sikerült elérnünk, hogy ne legyen ökológiai katasztrófa a Szigetközben, a Mosoni-Dunán” – húzta alá Lantos Csaba.

A legfontosabb, hogy Szlovákia rábólint arra, hogy Magyarország nem építi meg az erőművet. Cserébe Magyarország elfogadja a dunacsúnyi duzzasztó létét. 

A harmadik pont, hogy többletvizet kap Magyarország a korábbi megállapodáshoz képest. A negyedik pedig az, hogy nem veszi Magyarország tulajdonba a bősi műtárgyat, hanem helyette áramot kap, kedvező áron.

Czepek Gábor miniszterhelyettes, kormánybiztos hozzátette: 33 éve Magyarország gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatott volt Szlovákiának, már ami a Duna ökoszisztémáját jelenti. Mindezt úgy, hogy közben Magyarország rengeteget áldozott a projektre. 

A miniszterhelyettes hozzátette: rá kellett jönnie a magyar kormánynak, hogy senki sem segít, az Európai Unió sem tett semmit a megállapodás érdekében. Ráadásul az 1977-es megállapodás máig érvényben van, azaz továbbra is meg kellett volna építeni a nagymarosi erőművet.

– mondta Czepek Gábor.

Sikerült megállapodni a vízkormányzásról is, ez az élővilág megmentése miatt kulcsfontosságú volt. Ezen megállapodás értelmében aszályos időkben is meg kell őrizni a megfelelő vízmennyiséget, amely az ökológiai szint fenntartásához szükséges. A miniszterhelyettes kiemelte: 

A megállapodás harmadik kiemelt fontosságú pontja az áramszállítási megállapodás. Erről jelenleg is zajlanak az egyeztetések. A tervek szerint akkora mennyiséget vásárol majd Magyarország, hogy Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye teljes lakosságának fogyasztását el tudja látni. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország nem lesz tulajdonos az erőműben, nem kell áldozni a felújításra, hanem csak vásárló.

A negyedik pont arról szól, hogy szükség van energiapolitikai megállapodásokra Szlovákiával, amely földrajzilag előnyösebb helyzetben van. Czepek Gábor megjegyezte: a Szigetközben a helyiek pártállástól függetlenül támogatják a megállapodást.

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter